A kínaiak a teáról azt tartották, hogy ápolja és meghosszabbítja az életet, ezért eleinte orvosságként itták. A kínai bölcsek szerint aki a teát issza, annak szelleme tiszta és friss marad, megszabadul a testességtől, a veseköves megbetegedésektől és a fáradtságtól. A tea kezdetben az uralkodók itala volt, így a teázás és a teakészítés szigorú szabályai bekerültek … A teaivás kultúrája bővebben… →

Tősgyökeres brit terméknek tartották a teafiltert, pedig egy New York-i kereskedőnek, Thomas Sullivan-nek és a véletlennek köszönhetjük: 1908 júniusában a teakereskedő Sullivan a szállítmányból kihullott, vagy összetörött leveket apró selyemzacskókba töltötte, és kóstolóként elküldte potenciális vevőinek, akik igencsak furcsán fogadták a küldeményt, nem nagyon tudták mihez is kezdjenek vele. Végül forró vízbe mártogatták a zacskókat, … A filteres tea bővebben… →

Több legenda szól arról, hogyan is kezdődött a teaivás kultusza: Az egyik szerint Gautama Buddha egy napon a kertben meditált, mikor egy tealevél hullott csészéjébe. A japán monda szerint Darma, a kegyes Buddha-követő, hogy imádkozás alatt a fáradtságot távol tartsa magától, levágta szemhéjait és eldobta. Ebből keletkezett a teacserje, amiben erő lakik és elűzi az … A tea legendája és elterjedése bővebben… →

A tea a Camellia sinensis cserje forró vízbe áztatott szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő főzet. Teának nevezzük még a szárított gyógynövények, fűszerek vagy gyümölcsök főzetét is. A teacserjét Kínában, Indiában, Srí Lankán, Tajvanon, Japánban, Nepálban, Ausztráliában és Kenyában termesztik. A teát hagyományosan négy fő csoportba soroljuk aszerint, hogy a fermentációs folyamat (amikor a tealevelekből hevítéssel … A tea, a lélek itala bővebben… →